Apeldoorn központjában, a legszélesebb csatorna mellett, szombat reggel 10.00-kor dideregve álltunk sok lelkes gyerekkel, vigyorgó szülőkkel, és nagyszülőkkel együtt, és vártuk a Mikulás, a Sinterklaas hajóját.

A legenda szerint gőzhajón érkezik Spanyolországból november harmadik hétvégéjén Hollandiába, itt partra száll, köszönti a gyerekeket, majd fehér lován össze visszajárkál az országban, és kéményeken keresztül ajándékokat osztogat. Ezután december 5-én este összeül a család és megajándékozzák egymást, ezt hívják Pakjesavond-nak.

Hahaha, ez is elég mulatságos, a tetőkön lovagló piros püspök sapkás Mikulás, aki a kéményekbe csomagokat dob le. De hát ismerünk számtalan vicces legendát. Gólya csőrében lógó pólya, benne egy csecsemő. Jaj, csak le ne ejtse! A piros tojást tojó nyuszi. Csak David Attenborough meg ne hallja! A szivárvány végébe rejtett, arannyal teli fazekat is hiába kerestük Szent Patrik napján, benne az 1,26 millió dollárt, mint a szivárványt alkotó esőcseppek, a fazék is elpárolgott. Gondban is lennénk az éves szja bevallásnál! De az eddig hallott legmeghökkentőbb szokás egy katalán karácsonyi hagyomány. December 8-án felállítanak egy farönköt a házban, arcot rajzolnak neki, letakarják, hogy ne fázzon, majd a „Tíót”, mert így nevezik a „rönk nagybácsit”, minden nap megetetik. A gyerekek Szenteste bottal ütögetik, ettől a farönk édességeket és kisebb ajándékokat tojik nekik, ezután a farönköt tűzre dobják. Teljes képzavar, ütlegelés után ajándékokat tojó fadara

De maradjunk a holland Mikulásnál, Apeldoorn központjában, a csatorna partján szerencsésen kikötött a hajója, majd fehér lovára ült és az előre meghirdetett útvonalon végig vonult a városban.

Nincs szán, nincs rénszarvas, de vannak Zwarte Piet-ek, a Fekete Péterek, akik végig kísérik őt. A szereplők a bőrüket hagyományosan koromfeketére festik, ajkukat pirosra, fejükre fekete göndör parókát húznak, amibe madártollat is tűznek. Színes kék piros selyem apród ruhát hordanak és nagy kerek aranyszínű fülbevaló is tartozik a szerecsen figurához.

A Mikulás a legnagyobb és legfontosabb családi ünnep Hollandiában.

A menet élén a Fekete Péterekből álló fúvós zenekar, hangulatos jazz zenét játszott, ő utánuk lovagolt méltóságteljesen az integető Mikulás, majd lovas kocsik, tűzoltó autók és természetesen a gyerekek legnagyobb örömére, az ugrabugráló, villogó szemű, cukorkaosztogató, vigyorgó Fekete Péterek, akik az édességeket adták a zacskóval előre felkészült gyerekeknek.

A körülöttem álló felnőttek újra élték a gyerekkoruk emlékeit, a gyerekek pedig éppen most élték meg a legendát.

Apeldoorn utcáin egy darabig elkísértük a lelkes Mikulás menetet, de az idő végleg elromlott, ezért hazamentünk. Este kíváncsian néztük meg a TV híradóban, hogy milyen volt a nagy nemzeti Intocht, vagyis a Bevonulás Dokkumba. Minden évben van egy kijelölt város, község vagy falu Hollandiában, ahova a Mikulás „hivatalosan” is megérkezik a gőzhajóval, ebben az évben frízföld legészakibb városára, Dokkumra esett a választás,. Ez a város a Watt tengertől 8 km távolságra van és a középkorban itt volt a fríz haditengerészet központja. A hangulatos belvárosa a XVII. század stílus jegyeit viseli magán. Természetesen itt is van harangjáték és két XIX. században épült szélmalom. Az erődvárost körülvevő csatornán lehetőség van motoros jachttal, vitorlással hajókázni. Frízföld és Dokkum város sok érdekességet ígér, itt van a Sion-hegy nevű kórház, Thor pogány isten szent tölgyét kivágó Szent Bonifác püspök legyilkolásának helye. A pogány frízek és az erre kalandozó magyarok is véres emlékeket hagytak a város történelmében. Fedezzük fel együtt Frízföldet a www.Hollanding.hu tematikus túráján!

A híradó tudósítása szerint ebben az évben zavartalanul zajlott le a nemzeti ünnep a frízföldi városban. A Zwarte Piet szerepeltetése ellen tüntetők buszos karavánját, ügyes szervezéssel már az autópályán visszafordították a frízek. Sajnos évek óta ellentüntetők zavarták meg ezt az országos ünnepet, volt olyan év, amikor Goudában, a gyerekek szeme láttára verekedtek össze a tüntetők az ellentüntetőkkel. A Fekete Péter szerepeltetése a rabszolgaságra, a gyarmatosításra emlékezteti a liberális jogvédőket és felszínre tőr a szélsőséges kollektív bűntudat, de a történelmet nem lehet már megváltoztatni! A tiltakozás oka pedig, hogy legyen-e fekete a Fekete Péter vagy ne? Legyen-e az évszázados holland hagyománynak megfelelően feketére festett kísérője a Mikulásnak? 2014-ben addig, addig ment a huzavona, míg az ENSZ emberi jogi főbiztosságának antirasszista bizottsága vizsgálatot indított és megállapították, hogy „a rabszolgasághoz való visszatérés„ a Fekete Péter szerepeltetése. Persze az ENSZ beavatkozás nyomán tiltakozás hullám vonult végig Hollandián, és két millióan aláírtak egy petíciót, amiben a tradíciójuk megőrzését kérték.

A nagy, nemzeti bevonulás után, minden város zavartalanul megtartotta saját bevonulási ünnepségét. Ahol van kikötő, akkor oda hajóval érkezett a Mikulás, mint Apeldoornba, de érkezhet vonattal, lóháton vagy épp egy tűzoltóautó utasaként. Én most hagyományos színekkel és szereplőkkel megrendezett nagyon hangulatos Mikulás érkezésnek voltam a tanúja. De vajon tíz év múlva milyen lesz Hollandiában a Sinterklaas érkezése?

Az örmény mese jut eszembe, amikor a nagyapó, az unoka és a szamár megy a falu főutcáján. Unoka ül a szamár hátán, nagyapó pedig sétál mellettük. A falubeliek mondják, nézzétek a kis szemtelen gyereket, hagyja, hogy a szegény öreg gyalogoljon. Ezt hallva nagyapó ül a szamár hátára, és az unoka sétál mellettük, persze a falubeliek megjegyzik, nézzétek a szegény gyereket, azokon a kis gyenge lábain gyalogol, bezzeg a szívtelen öreg kényelmesen ül odafent a szamár hátán. Az unoka és a nagyapó, mind a ketten felülnek a szamár hátára, erre a falubeliek elkezdik szidni őket. Nézzétek a szegény állatot, majd belerokkan abba nagy teherbe, amit cipel. Micsoda kegyetlenség! Erre fogja nagyapó a szamarat, hátára veszi, és úgy mennek tovább a falu utcáján. A falubeliek kacagva kiabálják, nézzétek azt a hülye öreget, van egy erős szamara és ahelyett, hogy ráülne, a hátán cipeli. Sosincs ennek vége, de üzenem a Fekete Péteres tüntetőknek, hogy beállhatnak szereplőknek a Mikulás mellé, sok festék nem kell nekik és lelkesen vegyenek részt Hollandia egyik legnagyobb ünnepén!

A város már karácsonyi díszkivilágításban pompázik, a kirakatokban ünnepi a hangulat és a boltokban nem ritka Fekete Péternek beöltözött eladó sem.

Persze december 5-ig „kéményen keresztül” többször is meg lehet ajándékozni a gyerekeket, akik ablakpárkányra, kandallóra kikészítették a cipőjüket, csizmájukat és még répát is tesznek oda a Mikulás lovának. A Mikulás a jó gyerekeket megajándékozza, a rossz gyerekeket pedig Fekete Péter a zsákjába dobja és elviszi Spanyolországba. A rémes legendához képest, a gyerekek mindenhol mosolyogva fogadták a Fekete Pétereket.

Természetesen mi jók voltunk és nem vittek el minket zsákba, így következhet a legfontosabb családi ünnep a Pakjesavond, az Ajándékozó este december 5-én. Ezen az estén összeül a család, a gyerekek újra kapnak ajándékot, de a felnőttekre is végre sor kerül. Ők előzőleg kihúzták egy családtagjuk nevét, akinek ajándékot vásároltak, illetve egy tréfás verset is kellett írni róla, vicces, kínos történetét, rossz szokását kellett rímbe szedni.

A hagyományos holland ünnepi édesség a forró kakaó és a marcipánnal töltött sütemény. A házilag készített marcipán már Rembrandt korában is ott volt az asztalon minden ünnepen. A régi recept szerint a mandulát egy nap és egy éjszaka áztatták, azután kisajtolták belőle az olajat, majd azonos mennyiségű cukorral keverték, zúzták össze, aztán rózsavízzel öntötték fel. Végül cukrozott rózsavízzel locsolgatták, miközben a tűz felett megfőzték. Tejből, cukorból, fahéjból, tojásból és almából készült krémszerű édességeket is készítettek a középkorban, illetve különböző formájú és összetételű ánizsos, vajas, hájas, cukros, melaszos gyümölcs, befőttel, cseresznyével, mazsolával ízesített temérdek édesség is került Rembrandt és családjának ünnepi asztalára.

Betű formájú csokoládéval is kedveskednek egymásnak, nálunk még nem terjedt el a különféle nagyságú, ízesítésű és díszítésű betű csoki. Egy régi holland hagyomány szerint a családtagok keresztnevének a kezdőbetűjét jelentette. A kenyértésztából kisütött betű mutatta, hogy a lepedővel letakart ajándékok közül melyiket kinek szánták. Aztán változott az ízlés, édesebb tésztából, majd csokiból készítették el a betűket.   

Másnap december 6-án a Mikulás visszahajózik Spanyolországba, a gyerekeknek pedig iskolaszüneti nap van. Ne csodálkozzunk azon, ha ettől az időponttól feldíszített karácsonyfákat látunk a nappalikban. Egész december hónapban ragyog a feldíszített fenyőfa a lakásokban. Az esti sétánk során csak ámulok a csodás nappalik látványától. A Mikulás estéjéhez képest a szenteste nagyon szerény, december 24. munkanap és az iskolákban sem tartanak szünetet.  Szentestén sokan elmennek az éjféli misére, de nagy családi dínomdánom nincs.

Nem akarok előre szaladni az időben, most ropogtassunk ánizsos szárazsüteményt, a speculaas-t, és kóstoljuk meg a peppernoot-ot, a kerek apró fahéjas kekszet, és várjuk a varázslatos december 5. estét, amikor lezárul Hollandiában az ajándékozás, a Mikulás időszaka.

Találkozzunk a www.Hollanding.hu-n is!!!!