Ezen a hétvégén elképesztő téli időjárás volt Hollandiában. Péntek óta sűrűn szakad a hó, tíz centinél is több esett már. Hétfő délelőtt írom a blogomat, szerkesztem a www.hollanding.hu weboldalam és még mindig Hulla a pelyhes....!

A holland közszolgálati tv-ben vasárnap este, a futball összefoglalóban döbbenten néztük, hogy a Roda JC és a Groningen meccsen a Roda kapusa, Hidde Jurjus, hogy lapátolta el a kapuja elől a havat, hogy a vonalak látszódjanak. A félidőben aztán nagyobb erőkkel is megtisztították a focipályát, ahol addig a játékosok a kásás hóban csúsztak, siklottak.

A rendkívüli időjárás ellenére ragaszkodtunk az eredeti tervünkhöz és elmentünk Beekbergen faluba, ahol a vasútállomáson egy karácsonyi vásárt szerveztek.

Beekbergen, vagyis Hegyipatak, ami egy merész elnevezés egy olyan országban, ahol a legmagasabb "hegy" a Vaals-hegy is csak 323 m magas. De szépen lehet ropogtatni a falu nevét: békberrrrgen és ismét jó példa arra, hogy Hollandiában is két vagy több jelentésből állnak a településnevek.

A vasútállomás hangulata a XX. század elejét idézte meg, régi gőzmozdonyok és hozzá kapcsolt hangulatos szerelvények sorakoztak a peron mellett. A vadnyugati filmekből jól ismert nagy vízcsap is volt az állomáson, ezzel töltik fel a gőzmozdony víztartályát.

Nem csodálkoztam volna, hogy ha Charles Bronson vagy Henry Fonda ugratott volna le a lovával az egyik tehervagonból vagy pokrócos indiánok között tolakodva kellett volna várnom a peronon a vonatra.

Ennek ellenére rácsodálkoztam a tehervagonban álldogáló Mikulásra, aki a legnagyobb elégedettséggel és széles mosollyal fogta a Mikulás-lányka derekát! Sehol egy Zwarte Piet, és Krampuszokat sem láttam!  

A feketére festett mozdony néha kieresztette a gőzt, amitől a vonat és peronon állók sejtelmes fehér ködbe burkolóztak.

A tél fehér, fekete, és szürke tompa színeit ellensúlyozva egy férfikórus pirosba öltözve jópofa dalokkal szórakoztatta a vásárban sétáló, didergő látogatókat.

Egy igazi mini gőzmozdonyt és hozzávaló pályát is építettek, amire a gyerekek felülhettek és egy rövid utat  megtehettek nagy füstölés és sípolás közepette. Ezenkívül egy kis farmot is berendeztek, ahol közelebbről is megnézhették a látogatók a karámban bocit, kecskét, szamarat.

Forralt bort vagyis gluwijn-t ittunk, ami itt is nagyon népszerű téli ital, de a budapesti karácsonyi vásárok forralt bor ízének nyomába sem ér. A vásárban lehetett kapni meleg kolbászt, boerkoolt és zuurkoolt is, de a keserves időjárás miatt, az a kevés látogató is, aki eljött ide, inkább beült a vasúti restibe vagy felszálltak a vonatra, és elvitte a őket a gőzös Loenen állomásra, a szomszéd faluba majd vissza.  

Egy két adat a holland vasútról, a vasútvonalak teljes hossza 2896 km és a legtöbb villamosított. A vonatok naponta hatszázezer utast szállítanak. A fővonalakon csúcsidőben húszpercenként, 130-140 km/h-val járnak, de a 200 km/h sebesség sem ritka. Amszterdamból Schiphol nemzetközi repülőtéren és Brüsszelen keresztül Párizsba száguldó TGW vonatok maximum sebessége 300 km/h is lehet. A természetes energiát a vasút is felhasználja, 2018 év elejére a világon elsőként, a naponta 5500 járatot teljes egészében szélenergiából nyert árammal tervezi működtetni a Nederlandse Spoorwegen, a holland vasúti társaság. Egy szélkerék egyórányi teljesítményéből 200 km távolságot tud megtenni egy vonat.

Az elektronikus jegyrendszer, ami a vasutat is magába foglalja, nem turistabarát, annak ellenére, hogy nagyon korszerű, mert egyetlen kártyával utazhatunk vonaton, buszon, villamoson, metrón. De aki nem veszi igénybe a személyre szóló OV Chipkártyát és inkább anonim marad, vagy nem tudja a használatát, annak megdrágul az utazás, mivel az egyszer használatos jegyek normál árának dupláját fizettetik meg vele.

Utrechtben van egy nagyon igényes vasúti múzeum, az 1954-ben bezárt Maliebaan állomásépületében, és a vágányokon. Méltó tisztelgés a vasút múltja előtt.

Ez a télies időjárás jó alkalom, hogy a hollandok téli öltözködését megfigyeljem, különösen a gyerekek ruházatában látok alapvető eltérést a magyarokéhoz képest.

A képen is látható, hogy a kislányon nincs sapka a szakadó hóesésben és ez nem egyedi eset. A karácsonyi vásárban is láttam, hogy anorákban, kis csizmában, de sapka nélkül vitte az anyukája az egy év körüli gyereket, és hullott a csupasz fejére a hó. Az egyik ismerős magyar barátunk gyerekével ült a vonaton, és jó magyar szokás szerint sapka, sál, és kesztyű volt rajta, a télnek megfelelően jól beöltözve, mire a kalauz megkérdezte: Szibériába készül? Válasz persze nem volt.

Nem tudok véleményt mondani, nem neveltem fel hollandul gyereket, de abban biztos vagyok, hogy mértékkel kell kezelni mindent. A ne sokat, de keveset se, bölcsesség híve vagyok. Vajon egészségesebbek-e a hollandok attól, hogy esőben, hóban, szélben kerékpároznak, gyakran sapka nélkül?

Ment a gőzös, ment a gőzös a beekbergeni állomásra! Ott szaladt a masiniszta, ki a gőzöst, ki a gőzöst igazítja.......

Találkozzunk a www.hollanding.hu-n!!!